Földfelszíni vétel ma: MinDig TV, DVB-T és DVB-T2 Magyarországon

Aki ma tetőantennával vagy szobaantennával tévézik Magyarországon, egy kicsit zavaros helyzetben van: a levegőben két, egymástól eltérő technológiájú adás fut párhuzamosan. Az egyik a régebbi DVB-T szabvány MPEG-4 tömörítéssel, a másik az újabb DVB-T2 HEVC tömörítéssel. A legtöbb félreértés abból fakad, hogy a kettőt egy kalap alá veszik. Ez az írás szétválogatja őket, aztán gyakorlati kérdésekkel folytatja: mi kell a vételhez, hogyan keressünk csatornát, és mit lehet tenni, ha a kép kockásodik.

Hogyan jutottunk ide

A magyarországi földfelszíni digitális műsorszórás nyilvános szolgáltatása, a MinDig TV a DVB Project nyilvántartása szerint 2008. december 1-jén indult. Már az elejétől MPEG-4 (H.264/AVC) tömörítést használt, ezért a csak MPEG-2-t értő, régebbi „DVB-T-s” tévék kezdettől fogva nem voltak alkalmasak a vételére. Erre később sokan rácsodálkoztak.

Az analóg földi adásokat az 5/2013. (III. 11.) NMHH rendelet alapján két ütemben kapcsolták le: az első csoport adóinál 2013. július 31-én, a többinél 2013. október 31-én, mindkét esetben 24 órai hatállyal. A rendelet szövege a Nemzeti Jogszabálytárban olvasható.

A következő fordulópont 2019-ben jött. Az NMHH akkor új szerződést kötött a hálózatok üzemeltetésére az Antenna Hungáriával. A hatóság angol nyelvű közleménye szerint a szerződés 2020. szeptember 6-tól 12 évre szól, és öt országos hálózatot ír elő. Ebből kettő a korábbival azonos, DVB-T MPEG-4 AVC technológiával működik, kifejezetten azért, hogy a közszolgálati adások a meglévő vevőkészülékekkel is szabadon foghatók maradjanak. Három hálózat DVB-T2 HEVC technológiájú, és ezek arra szolgálnak, hogy több csatorna férjen el jobb minőségben.

Ugyanebben az időszakban a tévének át kellett adnia a 694–790 MHz-es, úgynevezett 700 MHz-es sávot a mobilszolgáltatásnak. Az NMHH sávismertetője szerint ezt a sávot korábban műsorszórásra használták, a földfelszíni tévé azóta a 694 MHz alatti UHF-tartományban működik. Emiatt 2020-ban sok adó frekvenciát váltott. Az átállás régiónként, tavasztól nyár végéig, több szakaszban zajlott, és a sajtóban megjelent szolgáltatói tájékoztatások szerint 2020. szeptember 6-án zárult a HEVC kódolás bevezetésével. Az ingyenes szolgáltatás nézőinek ilyenkor csak újra kellett hangolniuk a készüléket. Az új DVB-T2/HEVC dekódert a fizetős csomag előfizetői kapták meg.

Ki mit lát ebből ma

A legfontosabb gyakorlati tény az, hogy a szabadon fogható közszolgálati csatornák földi terjesztése ma is DVB-T (HD) platformon történik. Ezt a Médiatanács 2026. február 1-jétől hatályos közszolgálati jegyzéke rögzíti. A jegyzék ugyanezeknél a csatornáknál műholdas (DVB-S2) és internetes, egyidejű streaming terjesztést is előír.

A DVB-T2 HEVC hálózatokon a fizetős földfelszíni csomag futott. Ez MinDig TV Extra, később Prémium, 2025-től pedig One Földfelszíni TV néven működött, miután az Antenna Hungária a One márka alá került. 2026 augusztusában jelent meg a hír, hogy a fizetős szolgáltatás 2026. november 30-án megszűnik. A beszámoló szerint ez a közszolgálati csatornákat sugárzó hálózati kapacitást nem érinti. Hogy a DVB-T2 hálózatok ezután mit visznek majd, arról e cikk írásakor nem találtunk hivatalos közlést, ezért nem is találgatunk.

A gyakorlatban ez azt jelenti: az ingyenes csatornákhoz ma egy DVB-T vételre képes, MPEG-4 (H.264) HD dekódolást tudó vevő elég. Ha most vásárol tévét vagy beltéri egységet, a DVB-T2 és a HEVC (H.265) támogatása olcsó biztosítás egy esetleges későbbi váltásra. Ma azonban az ingyenes adáshoz nem feltétel.

Mi kell a vételhez

Vevő. A legtöbb tévében van beépített földi tuner, a menüben jellemzően „Antenna”, „Földi” vagy „DVB-T/T2” néven. Régebbi tévénél egy külső beltéri egység (set-top box) pótolja. A doboz vagy a használati útmutató megmondja, milyen szabványt és tömörítést ismer. Ha csak „DVB-T” és „MPEG-2” szerepel benne, az a mai ingyenes adáshoz kevés.

Antenna. A földi digitális tévé a UHF-sávban érkezik. A szélessávú UHF-antenna minden csatornát lefed, egy régi, néhány csatornára hangolt keskenysávú antenna viszont a frekvenciaváltások után kieshet a tartományból. A szobaantenna csak az adó közelében megbízható. Távolabb, völgyben vagy vastag falú házban a tetőantenna a reális megoldás. Az antennát az adó irányába kell fordítani, és az elemeket az adó polarizációjához kell állítani (vízszintes vagy függőleges). Hogy ez az ön lakóhelyén melyik, azt a helyi adó adatai döntik el.

Kábelezés. Jó minőségű koaxiális kábel, rendesen szerelt F-csatlakozók, és csak annyi elosztó, amennyi feltétlenül kell. Minden osztás gyengíti a jelet.

Csatornakeresés lépésről lépésre

1. A tévé menüjében válassza a földi (antenna) jelforrást, országnak Magyarországot.
2. Ha aktív, tehát tápellátást igénylő szobaantennát használ, kapcsolja be az antennatáplálást (gyakran „5 V” vagy „antennaellátás” a neve). Passzív antennánál hagyja kikapcsolva.
3. Indítson automatikus keresést. Ha a készülék rákérdez, a DVB-T és a DVB-T2 keresést is engedélyezze.
4. Ha egy adó hiányzik, kézi keresésnél egyenként is be lehet állni a csatornákra. Ehhez a helyi adó csatornaszáma kell, ezt a szolgáltató lefedettségi tájékoztatója tartalmazza.
5. Frekvenciaváltás vagy adóépítés után a már behangolt készülék nem mindig találja meg magától az új helyet. Ilyenkor a teljes újrahangolás segít.

A legtöbb vevő két számot mutat: a jelerősséget és a jelminőséget. A második a fontosabb. Erős, de zajos vagy visszaverődéssel terhelt jel is adhat akadozó képet, míg egy közepes erősségű, de tiszta jel hibátlan lehet.

Ha gyenge a jel

A digitális adás nem fokozatosan romlik, mint az analóg: egy határig hibátlan, aztán kockásodik, akad, majd eltűnik. Ezért egy kis javítás is sokat számíthat. Érdemes ebben a sorrendben haladni:

• Irány és magasság. Néhány fok elfordítás vagy egy méterrel magasabb rögzítés látványosan javíthat. A közeli épületek, fák és dombok árnyékolnak.
• Csatlakozók és kábel. A rozsdás, lazán ülő csatlakozó vagy a megtört kábel gyakoribb hiba, mint gondolnánk.
• Erősítő: csak ha kell. Gyenge jelnél segíthet, egy adó közelében viszont túlvezérelheti a vevőt, és rosszabb lesz tőle a kép. A túl sok erősítés ugyanúgy hiba, mint a kevés.
• Mobilzavar. A 694 MHz feletti sávokban ma mobilhálózatok működnek. Egy közeli bázisállomás jele bejuthat a tévéantennába, különösen egy szélessávú erősítőn keresztül. Erre a célra kaphatók szűrők, amelyek a mobilsávot levágják a tévésáv széléről.
• Helyi zavarforrás. Ha a hiba napszakhoz vagy egy háztartási gép bekapcsolásához köthető, gyanakodjon arra. Tartós, megmagyarázhatatlan zavarnál az NMHH fogad zavarbejelentést, és indokolt esetben helyszíni vizsgálatot végez.

Attól függ

Hogy önnél elég-e a szobaantenna, kell-e erősítő, és melyik irányba kell fordítani az antennát, azt nem lehet általánosságban megmondani. A választ a lakóhely és az adó távolsága, a domborzat, az épület anyaga és az emelet határozza meg. A lefedettségi térkép jó kiindulópont, de egy panelház földszintjén vagy egy völgy alján a valóság rosszabb lehet, egy dombtetőn pedig jobb.

Ha a földfelszíni vétel önnél reménytelen, a műholdas vételről és a kábel, IPTV és streaming különbségeiről szóló írásunkban talál alternatívát. A rövidítések magyarázata a Tévés szótárban van.